Olvasási idő: ~ 9 perc

Pontosan nem tudhatjuk, hogyan fog kinézni a szabad társadalom kollektív védelme, de tudhatjuk, hogy milyen nem lesz. Nem fog létezni egy központi bűnszervezet, amely erőszakkal elkobozza a társadalom produktív tagjainak vagyonát, és azt pedig elosztja azok számára, akik nem akarnak dolgozni. Ha az nem létezik, nem fog létezni olyan jelenség sem, amit most a muszlim migrációs válságnak nevezünk, hiszen nem az volna, hogy az európai kormányok az adófizető emberek vagyonából tartják el a bevándorló muszlimok 12 gyermekét 4 külön anyától, akiket egyedülálló szülőként regisztrálnak. Nem kapnának ingyen lakhatást hotelekben, nem kapnának kézhez pénzt azért, mert bevándorlók, illetve nem ismernék a kultúrát, nem beszélnék a nyelvet és szinte lehetetlen volna munkát találniuk. Így hát a szabad társadalomba nem tudna beszivárogni egy erőszakos terrorszervezet, és azzal máris nyertünk egy háborút.

Igazából sosem értettem azokat, akik egy szabad társadalom katonai védelméért aggódnak, és félnek, nem volna képes visszaverni külső fenyegetéseket. Ilyenkor arról feledkeznek meg számot adni: kik és miért támadnák meg a szabad társadalmat? Ha léteznének is szomszédos államok, milyen hamis zászló alatti művelettel lennének képesek felhergelni százezreket és milliókat addig a szintig, hogy azok eltűrik, hogy haduraik elkobozzák vagyonukat, gyermekeiket pedig feláldozzák a frontvonal véres káoszában egy olyan ellenséggel viaskodva, akik békésen civilizációt építettek a magántulajdon szentsége alapkövén? Hamis zászló alatti operáció valószínűleg már csak azért nem is működne, mivel ahhoz valahogyan el kellene hitetni, hogy az egész szabad társadalom kollektíven cselekedte azt az egy háborús bűnt, viszont a szabad társadalom nem fogadott el demokratikus uralkodókat maga fölé, és tesz úgy, mintha az uralkodók mészárlásai valahogyan a nép akaratát tükröznék. Szomszédos államok háborút indítanának a szabad társadalom közepes méretű szupermarket-hálózata ellen? Meg fogják támadni az egész társadalmat egy azon belüli biztosítócégre hivatkozva, aki talán elkövetett valamit? És találnak ehhez millió és millió embert, akik vagyonukat és életüket adják az úttulajdonos középvállalkozó minden áron való elfogásáért egy hatalmas, véres háborúban?

Nem hinném.

Történhetne esetleg olyan, hogy egy végtelenül gazdag ember az állam használatát megkerülve inkább saját osztagot épít, tömegesen vásárol hadifegyvereket és ostromot indít a szabad társadalom ellen? Nehezen, mivel a háborúk és megszállások a történelem során azért jöhettek létre, mert a háborút kirobbantó szereplőnek lehetőségében állt a hadviselés költségeit saját rabszolgáikra, az adófizetőkre terhelni; míg a nyereségen megosztoztak a kezdeményező uralkodók, politikusok és a katonai-ipari komplexum tagjai. Ha az uralkodóknak saját zsebből kellene kifizetniük a számlát, ami külső világok megszállása, elnyomása és a felkelések folyamatos leverése után keletkezik, a háborúra rég úgy tekintenénk, mint letűnt korok felesleges és barbár szertartása. Erre elég bizonyíték az a tény, hogy a szabad piac sosem indít háborút, még úgy sem, hogy a legendák szerint a kapitalizmus esszenciája a kapzsiság és kizsákmányolás, hanem cserébe kereskedik más vidékek lakóival.

Ha az elképzelt gonosz Dagobert bácsink háborúzni akar, először meg kell vizsgálnunk honnan szedte a vagyonát. Egy szabad társadalomban, mivel nincs állam, amely legális és szisztematikus csatornát biztosít a társadalom produktív tagjainak kizsákmányolására, a vagyonszerzés egyetlen módszere az értékteremtés és az önkéntes csere. A szabad társadalom leggazdagabb embere az, aki a legnagyobb értékű terméket és szolgáltatást hozta létre a társadalom számára. Persze az ismét kérdés, hogyan lesz egy ilyen emberből egyszerre gonosz, vérszomjas hadúr, de az ember idővel megszokja, hogy a legvalótlanabb, legkevésbé életszerű helyzetekről kell beszélnie, amikor azt ajánlja embertársai számára, hogy talán nem kellene kényszeríteni és kirabolni a másikat.

Ha a gonosz hadúr fegyvereket kezd el vásárolni és embereket képez, annak gazdasági nyomai lesznek. A közbiztonság fenntartása és a bűnmegelőzés egy szolgáltatás, amiért az emberek hajlandóak fizetni, és az egymással versengő védelmi vagy biztosítói cégek érdekében állna hatalmas figyelmet fordítani az ehhez hasonló gazdasági tevékenységekhez különféle watchdog szervezeteken át saját vásárlóik megtartása érdekében. Ha kiderül, hogy valaki tömegpusztító fegyvereket halmoz fel, a gazdasági kiközösítés szinte ingyenes fegyverét használva a szabad társadalom pillanatokon belül képes hatástalanítani egy ilyen hadsereget.

A gazdasági kiközösítés fogalma nagyon egyszerű: az ember beszünteti a kereskedelmet azzal az embertársával, akinek teljesen ellentétes erkölcsi értékei vannak. Hogy ez a gyakorlatban milyen módon valósulna meg azt a következő bejegyzésben, a bűnmegelőzés és rendőrség témakörében tárgyaljuk, legyen elég egyelőre annyi, hogy nem szükséges hatalmas hadseregeket felvonultatni a gonosz hadúr ellen, ha a szabad társadalom egyöntetűen azt mondja, “nem fogok többet ezzel az emberrel üzletelni, sem bárkivel, aki kereskedik vele.” Ezen egyszerű mondat gazdasági következménye az, hogy bárki, aki katonának akar állni, aki fegyvert ad el, aki a fegyvergyárban dolgozik, aki szállítja a fegyvereket, aki értékesíti őket és úgy általánosságban mindenki, aki a háború termelésének összetett hálójában aktívan részt vesz, többé nem férhet hozzá a gazdaság további termékeihez. Nem használhatja az utakat és tereket, talán lakhatása sem lesz többé, nem lesz honnan ételt vagy ruházatot vegyen, senki nem fog neki üzemanyagot adni, családja vagy kitagadja, vagy pedig követi őt, és még egy gyufát sem lesz képes szerezni, hogy túléljen a vadonban.

A szabad társadalom haragjának köszönhetően az egykor jó fizetséggel kecsegtető háborúskodásból rémálom és öngyilkosság válik.

És ha jó szofista módjára minden gyakorlati problémát lesöprünk az asztalról, letagadjuk létezésüket és a kizsákmányoló kapitalizmusra hivatkozva továbbra is azt állítjuk, hogy bizony lehetséges, hogy egy szabad társadalom valahogyan háborúba keveredjen, még akkor sem nevezhetjük veszettnek a helyzetet.

Az előző bejegyzésben ezt kifejtettem, de elmondom még egyszer, mert kulcsfontosságú ennek megértése ahhoz, hogy elemezhessük a környezetünket: az igazság abszolút és egyetemes. A kényszer és rablás tilalmának törvénye egyetemes, és mindenkire vonatkozik. A matematika törvényei nem fognak megváltozni idő, tér vagy matematikus függvényében. A gravitáció nem fog megszűnni a világegyetem bizonyos pontjain. Ezek a valóságot leíró tények, melyek a világegyetem minden pillanatában igazak, és nincsen külső tényező, hit vagy akarat, amely ezt megváltoztatná. Nem lehet megváltoztatni kettő meg kettő eredményét vagy a fizika törvényeit azzal, hogy az ember megtagadja azoknak valóságát, toporzékol és ellenkezik. Kettő meg kettő négy marad, a gravitáció továbbra is működni fog, az erőszak kezdeményezése pedig ugyanúgy immorális, legyen pénztárcát követelő rabló vagy adót követelő állam, amelyik elköveti azt.

Az is tény, hogy a szabad piac hatékonyabban hoz létre szolgáltatásokat és termékeket, mint a tervutasításos gazdaság, mivel kizárólag a piacon lehetséges, hogy a nyereség és veszteség adatait felhasználva olyan létfontosságú számviteli számításokat végezzen egy vállalkozó, amely alapján a forrásokat oda csoportosíthatja, ahol rájuk a legnagyobb szükség jelentkezik. A katonaságra ugyan úgy vonatkoznak a gazdaság törvényei, mint minden más vállalatra, hiszen a kollektív védelem is egy olyan szolgáltatás, amelyek előállításához szűkös javak használata szükséges. A piac hatékonyabban állítja elő a társadalom védelmét szolgáló hadsereget vagy rendőrséget, mivel hatékonyabban állítja elő a ruházatot, az ételt, a technológiát és minden mást is, tehát a szabad társadalom hatékonyabban képes védekezni állam nélkül, mint vele.

Végül pedig ha minden kötél szakad és puszta mágia folytán mégis sikerül megszállni a szabad társadalmat, gonosz Dagobert bácsink még mindig zsákmány nélkül marad. A szabad társadalomban nem létezik állam, a legális és szisztematikus rablás csatornája, így ha meg is szállják azt, nincs átvehető infrastruktúra, nincsenek minisztériumok vagy hatalmi intézmények, illetve nagy valószínűséggel az egész populáció birtokol jogos önvédelemhez szükséges fegyvert, hiszen ismét, nincs állam, amely ártalmatlanná tette volna alattvalóit. Ha képes is zsákmányt szerezni, azt házról házra járva kell tennie, kockáztatva és elpazarolva katonái életét, és az egyetlen, amit elért a háborúval az az, hogy milliárdokat költött egy olyan gazdaság destabilizációjába, amely sokkal nagyobb nyereséget termelt volna a számára, ha egyszerűen befekteti vagyonát.

 Ide kattintva támogathatod az oldal fenntartását.