Lawrence W. Reed – Nagy mítoszok a Nagy Gazdasági Világválságról

Olvasási idő: ~ 74 perc

Megadóztatsz, és én is megadóztatlak

A külföldi cégeket és munkásaikat szétmorzsolta a Smoot-Hawley túlzott vámrátája, és a külföldi kormányok egyhamar a saját kereskedelmi korlátaik felállításával reagáltak. Mivel jelentősen akadályozták őket abban, hogy eladják termékeiket az amerikai piacon, ők lecsökkentették az általuk vásárolt amerikai termékek mennyiségét. Ez kiváltképp erősen találta el az amerikai mezőgazdaságot. A földművesek egy elnöki tollvonással elveszítették piacuk majd’ egyharmadát. A tanyák árai a mélybe zuhantak és gazdák tízezrei mentek csődbe. Egy véka búza, amely 1 dollárért kelt el 1929-ben csupán 30 centet ért 1932-ben.

A mezőgazdaság összeomlásával rekordszámú vidéki bank bukott be, magukkal rántva tízezer és tízezer vásárlójukat. 1930 és 1933 között kilencezer bank zárt be az Egyesült Államokban. Az értéktőzsde, amely visszanyerte az erejének egy részét, amelyet előző Október óta elvesztett, 20 ponttal zuhant azon a napon, amikor Hoover törvénybe iktatta a Smoot-Hawleyt, majd szünet nélkül zuhant a további két évben. (A piac betetőzése, a Dow Jones Ipari Átlag által mérve 1929 Szeptember 3.-án történt 381-en. November 13-án érte el az 1929-es legalacsonyabb pontot 198-on, majd Áprilisra ismét felemelkedett 294-re. Ahogyan a vámtörvény Júniusban Hoover asztala felé menetelt, Júniusban ismét zuhanni kezdetett, és nem állt meg egészen addig, amíg két év múlva el nem érte a 41-et. Negyed évszázad múlva érte el a Dow ismét a 381-et.)

A vámháborúk okozta világkereskedelmi zsugorodás nagyban hozzájárult a Második Világháború színpadának felépüléséhez pár évvel később. 1929-ben a világ többi része 30 milliárd dollárral tartozott az amerikai polgároknak. A német weimari köztársaság szenvedett, hogy kifizesse a hatalmas jóvátételi számlát, amelyet kirótt rá a versailles-i békeszerződés. Amikor a vámok lehetetlenné tették külföldi üzletemberek számára, hogy javaikat amerikai piacon árusítsák, hitelük terhe masszívan súlyosbodott, és olyan demagógokat bátorított fel, mint Adolf Hitler. „Mikor a javak nem lépik át a határokat, a seregek fogják tenni azt,” figyelmeztet a régi, de fájdalmasan igaz mondás.