Egy szerény javaslat

Arcátlanság megmondani az olvasónak, hogyan olvassa a könyvet, de a feladat nehézségeit figyelembe véve szeretnék egy apró javaslatot tenni, mielőtt nekikezdünk.

Ha a tizenötödik században élnénk, és arról győzködnélek, hogy a föld kerek, matematikai és fizikai bizonyítékok papírkötegeit raknám eléd. Ha ellenkező véleményen volnál, a reakciód természetes gyanakvás volna és hajlamos lennél a bizonyíték minden sorával kekeckedni.

Viszont ha te és én ténylegesen képesek lennénk körbehajózni a világot, aztán visszatérnénk oda, ahol kezdtük anélkül, hogy ugyanazt az utat használnánk, sokkal inkább elfogadnád a fogalmi bizonyítékát annak, amit igaznak tapasztaltál. Talán hibásnak találsz majd egy bizonyos logikai lépést vagy hasonlatot, de a konklúzióval egyetértenél, így sokkal inkább beleegyeznél abba, hogy segíts kijavítani a részleteket az elmélet teljes elutasítása helyett.

Ha a feladatom a válaszadás lenne minden lehetséges nyelvi, logikai vagy empirikus lépés ellenérvére, ez a könyv mindenkorra befejezetlen és olvasatlan maradna. A perfekcionizmus lényegében halogatás, és e könyv feladatát túl fontosnak, a hamis moralitás veszélyeit pedig túl súlyosnak és közvetlennek tartom ahhoz, hogy olyan soká’ próbáljam elérni a paradicsomot, míg végül mindnyájan a pokolban kötünk ki.

Tehát szerényen azt tanácsolom, hogy várj a végső ítélettel addig, amíg meglátod, mennyire hatékony az általam felvázolt etikai keretrendszer az emberiség által közösen elfogadott morális maximák bizonyításában.

Őszintén hiszem, hogy a racionális etikai keretrendszer meghatározása az emberiség előtt álló leglényegesebb feladat. Igazán értékelem az érdeklődésedet ezen életbevágó témában, és mint mindig, szeretném megköszönni azoknak a csodálatosan kedves adományozóknak, akik lehetővé tették ezen munka megvalósulását.

Mások által felfegyverezve indulok a harcba.

Következő oldal>>

Kommentek