A következő esszé részlet Stefan Molyneux Anarchia a gyakorlatban című könyvéből. A teljes könyv 2017 Novemberében kerül feltöltésre.

Játsszunk el a gondolattal, mi történne egy állam nélküli társadalomban egy nemi erőszaktevővel. Minden általános DRO[1]-szerződés magában foglalná a “nemi erőszak elleni biztosítást,” hiszen a DRO-k szeretnék elkerülni az egyik vásárlójuknál felmerülő orvosi, pszichológiai és jövedelmi költségeket. A “nemi erőszak elleni biztosítás” része volna a jelentős anyagi kártérítés az áldozat számára. (A nőket, akik nem tudják finanszírozni a “nemi erőszak elleni biztosítást” jótékonysági szervezetek segélyeznék – vagy ügyvédek képviselnék érdeküket pro bono.)

Ha egy nőt megerőszakolnak, jelentkezik a DRO-jánál kártérítésért. A DRO ezután előkeríti az elkövetőt – a legkorszerűbb nyomkövetési technológiát alkalmazva – és elküldi hozzá egy ügynökét, aki bekopogtat az ajtaján.

„Jó napot, uram,” mondja majd az ügynök udvariasan. „Önt nemi erőszakkal vádolták meg, én pedig azért jöttem, hogy informáljam a lehetőségeiről. Igyekszünk az eljárást a lehető legfájdalommentesebben és legkevésbé tolakodóan lebonyolítani, ezért a tárgyalást a legkorábbi, önnek is megfelelő időpontra ütemezzük be. Ha nem jelenik meg ezen a tárgyaláson, hamisan tanúskodik vagy megkísérel elszökni, jelentős szankciók bevezetésére kényszerülünk, amelyek a fennálló DRO szerződésében kerültek kifejtésre. Egyezségünk a bankjával lehetővé teszi vagyontárgyai lefagyasztását – leszámítva az alapvető megélhetési és jogi kiadásait – abban a pillanatban, hogy erőszakos bűncselekménnyel vádolják meg. Szintén vannak egyezségeink légitársaságokkal, út-, busz- és vasúti szolgáltatókkal, illetve benzinkutakkal, hogy megakadályozzuk a távozását addig, amíg ez az ügy tisztázásra kerül. Képviselheti önmagát ezen a tárgyaláson, választhatsz a mi ügyvédjeink közül, vagy kifizetünk bármilyen más ügyvédet, akit szeretne a szabványos árfolyamon. A fennálló szerződésünk értelmében szintén jogosultak vagyunk a házához való hozzáféréshez a nyomozás érdekében. Megtagadhatja tőlünk ezt a hozzáférést, de ebben az esetben fel kell tételeznünk, hogy ön bűnös és életbe kell léptetnünk a felvázolt, szerződésbe foglalt szankciókat.”

„Ha önt ebben a vádban ártatlannak találják, 20000 dollárt fizettetünk ki önnek attól a nőtől, aki nemi erőszakkal vádolta meg. Ingyenes pszichológiai tanácsadást is biztosítunk, hogy el tudja kerülni a hasonló vádakat a jövőben.”

A tárgyalást ekkor megindul, és az ítéletet ésszerű időn belül meghozzák. (Valószínű, hogy hazugságvizsgáló gépek is rendelkezésre állnak majd, mivel több, mint 90%-ban pontosak, ha helyesen használják őket, ami megbízhatóbbá teszi őket, mint a szemtanúk. Jelenleg azért nem alkalmazhatóak, mert csökkentenék az ügyvédi szolgáltatás értékét illetve lelepleznék az állami rendőrség őszintétlenségének mértékét.)

Ha a férfi bűnösnek találtatik, újabb látogatás következne a DRO képviselőjétől.

„Jó napot, Uram,” mondja majd az ügynök. „Önt bűnösnek találták nemi erőszak vádjában, én pedig azért jöttem, hogy tájékoztassam a büntetéséről. Kölcsönös egyezségben állunk a bankjával, amely zárolta a számláit és korlátozott hozzáférést adott nekünk. A nyomozás és a tárgyalás költségeinek dupláját fogjuk róluk levonni, és félmillió dollárt utalunk át a nőnek, akit megerőszakolt. Tisztában vagyunk azzal, hogy Önnek nincsen elég pénze az egyenlegén, ami fedezné ezt a kiadást, amire hamarosan kitérünk. Szintén kölcsönös megegyezésünk van a szolgáltatókkal, akik elektromos árammal és vízzel látják el az otthonát, és ezeket a szolgáltatásokat ezennel megvonjuk. Ezen felül egyetlen benzinkút sem fog önnek gázolajat eladni, és egyetlen légi- vagy busztársaság sem ad el önnek jegyet. Megegyezésre léptünk a helyi élelmiszeráruházakkal, akik ezen túl nem szolgálják ki Önt, sem személyesen, sem online. Ha kilép a házából a magántulajdonban lévő utcára, fizikailag eltávolítják birtokháborításért. A felesége és a gyermekei bármikor elmehetnek. Ha nincsen hova menniük, álljuk a költözési költségeiket és Önt terheljük velük. Természetesen fellebbezhet ez ellen a döntés ellen, és amennyiben sikerrel jár, a költségeinket a vádló nőnek címezzük és megtérítjük a kényelmetlenséget, amit Önnek okoztunk. Azonban ha a fellebbezése megbukik, Ön adósunk lesz az összes többletkiadással.”

„Nyíltan kijelenthetem, hogy amennyiben az itt maradás mellett dönt, nem lesz képes huzamosabb ideig túlélni. Élelem- és vízkészlete el fog fogyni. Megpróbálhat persze elszökni a házából, hátrahagyva minden tulajdonát. Amennyiben sikeresen elszökik, tudnia kell, hogy regisztráltuk egy központi adatbázisba, és egyetlen jóhírű DRO sem fogja többé képviselni Önt. Továbbá minden DRO, amellyel kölcsönös megegyezésre léptünk – azaz a DRO-k döntő többsége – megvonja szolgáltatásait saját vásárlóitól, amennyiben azok a vásárlók bármilyen jószágot vagy szolgáltatást biztosítanak Önnek. Az élete hátralévő részében szinte lehetetlenné válik Önnek bakszámlát nyitni, központosított valutát használni, bankkártyát, autót birtokolni, utat – vagy bármilyen más közlekedési eszközt – használni, az étel, a víz és a szállás felkutatása pedig állandó rémálommá válik. Az egész életét futva, bujkálva és könyörögve kell eltöltenie, és nem lel majd békét, megnyugvást vagy kényelmet sehol.”

„Ám van egy másik lehetősége is. Ha most velem jön, elviszem egy munkahelyre egy tíz éves periódusra. Ez alatt az idő alatt nekünk fog dolgozni olyan minőségben, amelyet képességei határoznak meg. Ha semmilyen értékesíthető képessége nincs, betanítjuk. A bére hozzánk kerül, mi pedig levonjuk belőle bebörtönzésének költségét, plusz minden más költséget, amit korábban felvázoltam, és amire létező megtakarítása nem elegendő. Egy kisebb adagját félretesszük, hogy új életet tudjon belőle kezdeni a szabadulása után. Ameddig velünk van, mindent meg fogunk tenni, hogy segítsük Önt, mivel nem akarunk még egyszer keresztülmenni magával mindezen. Órákat vesz majd erkölcstanból. Dühkezelésből. Pszichológiai tanácsadáson is részt kell vennie. A munkaidőszakot sokkal jobb emberként fogja befejezni. És amikor valóban jobb emberként lép ki innen, minden jogát visszaállítjuk, és ismét képessé válik a társadalom gazdasági és szociális életében való részvételre.”

„Önnek választási lehetősége van, én pedig szeretném, ha megértené azt annak teljes komplexitásában. Ha most velem jön, ez a legjobb ajánlat, amit Önnek tehetek. Ha úgy dönt, hogy az otthonában marad, és később gondolja meg magát, a büntetés sokkal súlyosabb lesz. Ha megszökik, és később meggondolja magát, a büntetés még tovább súlyosbodik. Tapasztalatunk szerint az otthon maradást vagy a szökést választók 99.9%-a meggondolja magát végül, és sokkal rosszabbul jár. A fennmaradó 0.01%? Ők öngyilkosságot követnek el. A döntés ezennel az Öné. Válassza a helyeset. Válassza a bölcset. Jöjjön velem.”

El tudjuk képzelni, hogy valaki tényleg a házában maradást választaná, és szomjan haljon úgy, hogy még a WC-jét sem képes lehúzni? El tudnánk képzelni, hogy valaki a futás, a rejtőzködés és a koldulás életét választja? Még ha az erőszaktevőt nem is érdekli a jobb emberré válás, a fentebbi lehetőségek költség/haszon rátája bizonyára meggyőzné. Mindig lesz egy kevés tényleg gonosz vagy őrült ember a társadalomban. Sokkal jobb módja is van azonban a velük való elbánásnak, mint a jelenlegi embertelen, brutális és pusztító állami gulágrendszer, amely általában csak fokozza  a bűnös szándékot, képességeket és ismeretségeket. Az is megjegyzendő, hogy a jelenlegi állami börtönök viszonylag kevés tényleg őrült vagy gonosz embert tartanak bezárva. A börtönlakók többsége erőszakmentes szabálysértő rabláncokra verve, amiért szórakozásból drogokat használt, prostituálthoz ment, nem fizette be az összes adóját, vagy hasonló ártatlan nonszenszt követett el – netán bűnözéshez fordult, mert az állam “káros szenvedély” tilalma a bűnözést olyan nyereségessé tette, míg az állami oktatás tájékozatlanná és tudatlanná.

Mi tehát választhatunk egy rendszer között, amely kivonja a gonosz emberek apró kisebbségét a társadalomból, rehabilitálja őket amennyiben ez lehetséges, és produktív munkára fogja őket, amellyel finanszírozzák saját bebörtönzésüket – vagy egy állami rendszer között, amely idejének és energiájának döntő többségét ártatlanok rabszolgasorba taszítására fordítja, miközben futni – vagy elnökké válni – hagyja az őszintén őrült és gonosz embereket.

[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Dispute_Resolution_Organization_vagy_DRO

A “dispute resolution organization” (magyarul: Konfliktusmegoldó Szervezet) kifejezést az anarcho-kapitalista filozófus Stefan Molyneux alkotta meg “Stateless Society:An Examination of Alternatives” című kiadványában.

Molyneux elképzelése szerint a teoretikus állam nélküli társadalomban a Konfliktusmegoldó Szervezet (az angol kifejezésből képzett mozaikszó nyomán DRO)  egy magáncég lenne, amely  kliensei nevében szerződéseket hajtatna végre és konfliktusokat oldana meg, helyettesítve a korábban a kormány monopóliumát képező szolgáltatást.  Ezek a cégek önkéntesen kötött szerződés keretein belül biztosítanának – vagy lépnének egyezségre más cégekkel ennek érdekében – olyan szolgáltatásokat, mint a közvetítés, a kártérítés, a személy védelme, vagy a hitelességi jótállás. Lényegében a jelenlegi magán védelmi szolgáltatások/magánrendőrségek, biztosítótársaságok, hitelminősítők és az alternatív konfliktusmegoldó ügynökségek tulajdonságait ötvöznék.

Elméletben a DRO-k piaci anarchista avagy anarcho-kapitalista rendszerben működnének. Felvetődött, hogy az ilyen cégek a szabad piacon versenyeznének egymással, miközben megbízhatóságukat és szolgáltatásuk minőségét független értékelő bizottságok követnék figyelemmel. A vásárlók jóhírét és megbízhatóságát szintén továbbíthatnák ezeknek az értékelő bizottságoknak a DRO-k.

Az Ellenpropaganda kizárólag olyan olvasók támogatásából tartja fenn magát, mint te. Kattints ide, ha értéket találtál az oldal tartalmában, és támogasd munkánkat.

Kommentek