Szomorú és sötét este a mai, a felhők borúsan vonulnak, miközben a szívem sajog. Puzsér Róbert, akit eddig az egyetlen valamire való, értelmes és értékes véleményű magyar közszereplőnek tartottam, szilánkokra törte a hitemet és a bizalmamat a magyar értelmiségi rétegben. Az mno.hu-ra írt Előválasztás Amerikában – elitek és életek cikkjében Puzsér, akinek legnagyobb gyengesége mindig is a közgazdasági ismereteinek sikító hiánya volt, az űrt üres jelzőkkel, szofizmussal és a propaganda tökéletes példájával tölti ki, hogy magával rántsa az államizmus és szocializmus veremébe azt a maradék tucat honfitársunkat, akikben pislákolt a gondolat szikrája, és így taszítsa Magyarországot egy újabb sötét korba.

Gyásszal írom a sorokat, gyászolván Puzsér Róbertet, akinek lehetőségében állt a szabadságért, az igazságért és egy szebb jövőért harcolni, de helyette a szocializmust választotta, és gyászolván mindenkit, aki még az országban ragadt, ahol az értelem utolsó hangját is eltorzította és pokoli suttogássá tette az állam propagandagépezete.

cfb

Még egy megjegyzés: nem szeretem a politikát, mert minden politikai intézmény erőszakos és immorális hatalmon, kizsákmányoláson és elnyomáson alapszik. Ennek ellenére úgy vélem, sokkal fontosabb az igazság keresése még az olyan helyeken is, mint a politika, hogy az ember ne saját előítéleteit és érzeteit igazolja vak, szofista trükkökkel, sértésekkel, jelzőkkel, hanem képes legyen tájékozódni a világban, megérteni azt, és úgy hozni döntést.

A médiademokrácia működési képlete egyszerű: az elit primitív mosóporreklámokkal, kétes minőségű „politikai termékekkel”, félelemmel, gyűlölettel és kapzsisággal hergeli a sötéten örvénylő emberi tömeget, a modern proletariátust, a plázák népét.

Lehetséges-e olyan társadalmi jelenségeket, problémákat egy egyszerű tőmondatban megmagyarázni, amely az emberiséget bölcsőjétől kísérti? A “médiademokrácia” nem másabb, mint a politika bármely más formája; vajon a képlet tényleg annyi, hogy egy gonosz elit bábként rángatja, manipulálja és használja a megvezethető tömeget? Vajon én vagy a kedves olvasó ne lennénk többek, mint egyszerű, irányítható sakkfigurák, melyek tudattalanul játsszák láthatatlan kezek kozmikus politikai játékát? Vagy ez nem több, mint egy előfeltevések nélküli érv, mintha az ember azt mondaná, “Szókratész halandó,” mielőtt felállítaná a “minden ember halandó,” és a “Szókratész ember,” premisszákat? És még ha igaznak is fogadjuk el, hogy a modern világ nem több, mint egy sötéten örvénylő emberi tömeg, az igazi kérdés, mely tudást, és így erőt ad, nem az lenne, hogy miért lett ilyen az emberiség?

Az egykori centrum, a polgárság nemhogy eldönteni nem tud már vitákat, de lassan teljesen kiszorul belőlük. Helyükre vallási szekták, intoleráns, gondolatrendőrt játszó szélsőliberálisok, mohó, gátlástalan, semmirekellő szocialisták és jóléti sovinizmussal házaló, kenetteljes kokainkonzervatívok nyomulnak.

“Gátlástalan, semmirekellő szocialisták.” Ó, ha tudnák, mi jő…

Civilizációnk vezérlő csillaga, az Egyesült Államok e téren is élen jár. A republikánus kampánygépezet legyártotta Amerika számára a huszonegyedik századi politikai pankrátort, a százszavas szókinccsel bármilyen problémát megoldó, agresszív házmester prototípusát.

Donald Trump, akiről beszél, azért éri el azokat a hatalmas, precedens nélküli politikai sikereket, mert nem része a bebetonozott republikánus politikai intézményrendszernek és az egész kampányát saját zsebből pénzeli. A Trump jelenség fő aspektusa az “anti-establishment” jellemzője, és azért nyeri meg amerikai milliók támogatását, mivel a szavazók kiábrándultak a jelenlegi konzervatív, republikánus intézményből, akik elviekben a piac és az egyén szabadságát hirdetik, a gyakorlatban, többek között, eltörölték az államadósság plafonját hogy a végtelenbe szökjön, felállították a nyugat legnagyobb rendőrállamát és véget nem érő háborúkat vívnak a közel-keleten. Amikor Puzsér azt állítja, hogy Trumpot, “legyártotta a republikánus kampánygépezet,” azt mutatja, mennyire ötlete sincsen arról, amiről ír.

Ezen kívül érdemes felfigyelni a szofizmusra. Ha a rigorózus, logikus tudományokban valaki azzal próbálna megcáfolni egy hipotézist, hogy aki felállította, az egy “százszavas szókinccsel bármilyen problémát megoldó, agresszív házmester,” az felébredne álmából és tovább tanítana a középiskolában, mert inkompetens, mint tudós. Viszont amikor Donald Trump politika pozícióit kell kritizálni, úgy látszik teljesen helyénvaló az üres verbális bántalmazás, hogy azt a látszatot keltse, hogy Puzsérnak érvei vannak.

Félreértés ne essék, nem támogatom Trumpot, viszont a legnagyobb értéknek az igazságok és az értelmet tartom. Ha Puzsér azt mondaná, hogy X, Y és Z a probléma azzal, hogy Trump a 25.000 dollár / év jövedelmű polgárokat egyáltalán nem adóztatná meg vagy hogy gátat próbálna szabni a muszlim vagy mexikói bevándorlásnak az volna az értelem, így csak a baloldal kopott fegyverét forgatja, az alaptalan, érvnélküli rágalmat.

Az átlagos republikánus szavazó Donald Trumpra néz, és magára ismer: ő is két mondattal oldja meg a világ ügyeit, ő is rendkívül egyszerűen fogalmaz, és az ő világképe is jól modellezhető egy Superman meg egy Darth Vader akciófigurával.

Magyarországról nehéz a rálátás arra, ki és milyen az amerikai republikánus, ki és milyen az amerikai liberális.

A republikánusok a politikai spektrum jobb oldalán helyezkednek el, többségük keresztény. Támogatják a hazát, a klasszikus liberális Élet, Szabadság, Tulajdon jelszavát és azokat a filozófiai elveket, amelyeket az alapító atyáik vallottak. Általában a legkisebb államot és a legnagyobb gazdasági szabadságot akarják. Támogatják a szabad fegyverviselést, mint ahogy azt Puzsér is, melyről kiváló írásai voltak Facebookon.

A spektrum bal oldalán a liberálisok, akik a nagy államot támogatják, hatalmas szociális hálóval, adókból és állami hitelekből fizetett segélyekkel, orvosi ellátással, oktatással, kvázi-szocialista gazdasággal, társadalmi igazságossággal, melynek alapja nem a magántulajdon tisztelete, hanem a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség jelszava.

Puzsér Róbert, aki valószínűleg nem találkozott elég amerikai republikánussal ahhoz, hogy a leghalványabb ötlete legyen arról, milyen ember is az, teljes biztossággal írja le őket teljes idiótáknak.

Hiba volna akár egyetlen percre is elhinni, hogy a gátlásokkal és komplexusokkal önmagát nem emésztő ingatlanmilliárdos szuperpojáca valóban egy westernfilm keretében fogja elrendezni a világ ügyeit.

Ismét, semmi érv, nem mutatja be Trump politikai álláspontjait, és azt gondolja, hogy az olvasóközönsége van olyan buta, hogy ha olyan szavakat használ, mint “szuperpojáca,” nem veszik észre, hogy semmit nem mond. Nem teszi hozzá, hogy Donald Trump “Az Üzletkötés Művészete” című, világhírű könyve 51 hétig tartotta a New York Times bestseller listát, és a pénzügyi világban elért hatalmas sikerei következtében nem teljesen ésszerűtlen azt gondolni, hogy képes üzletet kötni.

Trump nem csupán extravagáns, magamutogató realityhős, de minden hájjal és politikai ravaszsággal megkent maffiózó.

Kíváncsi vagyok, milyen ezoterikus információ jutott Puzsér birtokába, amivel be tudja bizonyítani, hogy Donald Trump egy bűnbanda fejese.

Félreérthetetlen jele ennek az, ahogy a háromszor elvált, látványosan liberális életvitelű Trump az amerikai szélsőjobb ikonikus vaskeresztényével, Sarah Palinnel jár politikai násztáncot.

Ismét, mi köze van bármihez Trump szerelmi élete? Ezen felül miért bizonyíték arra, hogy trump maffiózó, az, hogy Sarah Palin egyszer beszélt egy rendezvényén? Sarah Palin egy középszerű és unalmas politikus, akinek az egyetlen érdemjegye a viszonylagos fiatalsága. Ez lenne a bizonyíték?

Legfőbb elv: a hatalom.

Puzsér, politikusokról beszélsz, definícióból adódóan a legfőbb elv a hatalom. Vajon az összes többi altruista jóságból akar a csúcsra kerülni? Vajon annál a szocialista Bernie Sandersnél, akit hamarosan egy hosszú bekezdésen át fogsz magasztalni, a legfőbb elv a szeretet?

Akik pedig ilyen mélyre képesek hajolni érte, azok a Fehér Házban sem lesznek Robespierre-ek, legfeljebb szép szavú és enyveskezű Dantonok.

12249735_10204877953859560_6262628053638862655_n

Nagyobb veszélyt jelent a bolygóra az első előválasztáson Trumpot nagy meglepetésre legyőző Ted Cruz. A latino szavazatokért már a nevével bejelentkező vallási fundamentalista, aki a szír problémát szőnyegbombázással oldaná meg – Isten majd kiválogatja az övéit –, és aki szerint a darwinizmus meg a globális felmelegedés egyaránt balliberális hazugság, egyetlen percig sem titkolja, hogy elnökként elsőrendűen nem az Egyesült Államok érdekeit, hanem saját vallásos rögeszméit érvényesíti majd.

Az, tény, hogy Cruz szőnyegbombázásról beszélt, a darwinizmusról nem sokat találtam. De Puzsért senki nem tájékoztatta, hogy már nem globális felmelegedésnek, hanem globális klímaváltozásnak hívják? Valószínűleg Puzsért arról sem tájékoztatták, hogy a “globális felmelegedés” körül igen nagy viták folynak. Például végtelenül kellemetlen volt, amikor kiderült, hogy a számtalanszor hangoztatott 97%-os konszenzus a globális felmelegedéssel kapcsolatban egy hazugság, hogy a 97%-ba még a teória leghíresebb ellenzőit is belepakolták. Puzsér Róbert valószínűleg túl elfoglalt ahhoz, hogy utánaolvasson azoknak az álláspontoknak, amiket támogat. Persze divatos támogatni a globális felmelegedést, függetlenül attól, hogy – bár a tudományos hipotézisek alapja az, hogy képesek vagyunk belőle “megjósolni” az anyagi jelenségek jövőbeli viselkedését – számtalan előrejelzés siralmasan megbukott, mint ahogy ez a százas lista is bizonyítja – de mivel tervezek erről a témáról egy egész cikket írni, pont.

Sajnos igaznak bizonyul az a mostanában elhíresült állítás, mivel egy Bernie Sanders propagandát olvasunk, hogy a zöld az új piros.

Személyében világra jöhet a keresztény ISIS, az iszlám radikalizmusra és a szektás liberalizmusra adható legrosszabb válasz.

Ismét, társadalmi jelenségeket nem lehet így elemezni. Az ISIS sem úgy jött létre, hogy megválasztottak egy elnököt, hanem végelen kulturális, gyermeknevelési, pszichológiai, genetikai és politikai hatás találkozásaként, amiről évekig lehetne beszélni. Ez a tudás színlelése, amely meggátolja a valós ismeretek beáramlását.

Az nyilvánvaló mindenkinek, hogy Puzsér – vagy legalábbis a szerep, amit látunk belőle – nem a terápián kifejlődött önismeret nagymestere, de felhívnám arra a figyelmet, hogy projektál. Amikor azt írja, hogy “[a republikánus] világképe is jól modellezhető egy Superman meg egy Darth Vader akciófigurával,” mikor ő redukálja a modern világ legnagyobb problémáit 1=1-re, vagy azt, hogy “elit primitív mosóporreklámokkal, kétes minőségű „politikai termékekkel”, félelemmel, gyűlölettel és kapzsisággal hergeli a sötéten örvénylő emberi tömeget,” amikor ő nem kérdőjelezi meg a mainstream narratívát még olyan minimális szinten sem, hogy azt mondja, “oké, talán nem 100% de nagyon valószínű,” hanem helyette teljes és megcáfolatlan, megkérdőjelezetlen igazságként állítja be, akkor ő itt a saját ismeretlen énjét projektálja ismeretlen “republikánusokra” és “tömegekre.” Ezt nem érvként használom ellene, hanem mint egy érdekes jelenség; a projekció számtalanszor előfordul, amikor az ember olyanokkal vitázik, akiket nem az igazság érdekel. Ajánlott irodalom ezzel kapcsolatban.

Bízom abban, hogy sikerült valamelyest segítenem a kedves olvasónak abban, hogy megkülönböztesse a tényeket és az érveket az üres szofizmustól és az érzelmekre apelláló propagandától, így nyugodt szívvel ugrok át két bekezdést, hogy elérjünk a számomra legfájdalmasabb pontig, aláfestő zenével.

Bernie Sanders Clinton szöges ellentéte: a szakszervezetek és a fiatalok által támogatott szenátor vérbeli baloldali

Az állam az erőszak legális monopóliumának intézménye, vagy másképp, a vagyonszerzés politikai módszerének, a kizsákmányolásnak és elkobzásnak az eszköze. Amikor a szakszervezetek nem békés módon próbálják céljaikat elérni, tárgyalások és üzletkötések útján, hanem az államon keresztül, tehát nem önkéntes hanem agresszív módon, akkor a szakszervezetek támogatása nem erény, vívmány vagy büszkeség, hanem csak egy olyan szervezet támogatása, amely nem rest erőszakot alkalmazni békés emberek ellen, hogy anyagi javakra tegyen szert, és ez a bűnöző definíciója.

Fiatalok hatalmas tömegei támogatják Sanderst. Ezek ugyan azon fiatalok, akikre “social justice warriorként” és modern feministaként hivatkoznak, akik a politikai korrektség fegyverét használva életek és karrierek százezreit teszik tönkre, akik elérték azt, hogy számtalan fiatalt bebörtönözzenek vagy kirúgjanak oktatási intézményekről azért, mert nemi erőszakkal vádolták meg őket, és kiharcolták a “bűnös, amíg ártatlannak bizonyul” jogi alapelvet. Azok a fiatalok támogatják Bernie Sanderst, akik a Wall Streeten és a #BlackLivesMatter tüntetéseken részt vettek, melyekről érdemes tudni, hogy végtelenül erőszakos tömeges rablásokba és pusztításba csaptak át. Ezek azok a fiatalok, akik évezredek után végre győzelemhez segítették az iszlámot, és sikerült annak meghódítania, lassan és belülről Európát, ahonnan már nincs visszaút, úgy, hogy a “social justice warrior” mozgalom rasszistának nevezett mindenkit, aki valaha egy ellenvéleményt fogalmazott meg a jelenséggel kapcsolatban. Számtalan ember, kezdve Richard Dawkinstól, aki szívrohamot kapott azon stressz következményétől, amelyet a “social justice warrior” csürhe tömeges szidalma okozott, akikre eddig barátként tekintett, át a lovaggá ütött, Nobel-díjas biológus, Tim Hunton át, aki elveszítette karrierjét egy szexistának bélyegzett vicc után egészen a hétköznapi diákig vagy irodamunkásig, aki rettegve beszél társaival, nem tudván, mikor jelentik feletteseinél elnyomó, szexista, rasszista, homofób, patriarchális erőszaktevőnek.

Azok a fiatalok, akik a legnagyobb társadalmi pusztítást viszik végbe napról napra, hűen támogatják Sanderst, aki ingyenes orvosi ellátást és ingyenes egyetemi oktatást ígér nekik abból a pénzből, amit dolgozó emberektől fog elkobozni.

mindig is széles frontvonalon harcolt a lobbistákkal, a piacfundamentalistákkal, a verseny etikáját hirdető, sajátosan amerikai prófétákkal.

Azokat, akik úgy gondolják, a két ember közötti önkéntes üzletkötés helyes, míg kényszeríteni az egyiket, hogy a másiknak, és nekünk adja a vagyonát, helytelen, egyszerűen “piacfundamentalistáknak” és a “verseny etikáját hirdető prófétáknak” nevezni nem érv, hanem egy szofista propaganda-trükk. Ha Puzsér képes érvelni a szabad piacot támogató emberek véleménye ellen, tegye, és tegye azt jelzők nélkül, de először olvasson el egy közgazdaságtan-könyvet. Fájdalmas, milyen mélyre süllyedt az az ember, aki egykor a Forrást írta.

Sanders soha nem volt pártkatona, mindig elveket és embereket képviselt, nem washingtoni hatalmasságokat vagy céges bankszámlákat.

Kivéve, amikor támogatta a koszovói, az afganisztáni és az iraki háborút, illetve az amerikai állampolgárok tömeges megfigyelését.

Legkeményebb kritikusa volt a 2008-ban világválságot okozó bankszektornak

Erről ismét szeretnék írni egyet, és az előző bejegyzés elején linkeltem egy nem szörnyű magyar cikket a 2008-as válságról. Ezen felül Tom Woods Meltdown c. könyve precízen bizonyítja, hogy a legnagyobb hibás a válságban az amerikai központi bank politikája.

ő az a jelölt, aki valóban tenni akar az oktatásért

Puzsér, ezt honnan tudod? Honnan tudod, hogy valóban tenni akar az oktatásért? Az az ígérete, hogy ingyenes lesz. Ha én holnap reggel bekopogok hozzád, fegyvert tartok a fejedhez, amíg át nem adod az összes pénzt ami nálad van, aztán pedig annak egy részét arra költöm, hogy vegyek egy szegény családnak egy sajtburgert, akkor vajon tettem az éhezés ellen, vagy csak egy pitiáner bűnöző voltam?

az egészségügyért

Mert Magyarországon látjuk, mennyit tesz az egészségüggyel, ha állami kézben van. És nem csak itthon van ez így. A magán- és állami kórházak között egyetemesen hatalmas különbségek vannak. Állami kórházakban tömegesen halnak meg az emberek az inkompetenciától és az évekig tartó várólistáktól, míg az alkalmazottjaik éhbérért dolgoznak.

és a környezetvédelemért. Bernie Sanders, akit riválisai kommunistának bélyegeznek, a svéd vagy a dán modellt alkalmazná

…ahol az adók olyan hatalmasak, hogy az embereknek muszáj kerékpárral járniuk, mert nem képesek megfizetni a 180%-os adóval terhelt autót és az itteninél is drágább gázolaj árát. Egyszerre segíti a környezetvédelmet és növeli az állam hatalmát, csupa nyereség. Mindemellett a dán polgárok rendelkeznek a világ legtöbb felvett hitelével és tíz év alatt exponenciálisan növekedett az antidepresszánsokat szedők száma.

a gyengéken és szegényeken való áttaposás évszázados amerikai hagyományával szemben.

A legelső bejegyzésben részletesen kifejtettem, ez miért csak azoknak igaz, akik Amerikát csak a filmekből ismerik.

Sanders az egyetlen jelölt, aki valóban minőségileg más programot képvisel, mint a tőzsde és a birodalom hatalmára programot építő jelöltek.

A legszomorúbb az, hogy itt sem hallottuk Sanders korábbi terveit, csak azt, hogy mennyire csodálatos, szép új világ fog beköszönteni, ha a mindenkin segíteni akaró Bernie Sanderst megválasztják. Nulla tény, nulla érv és nulla bizonyíték.

Ez a cikk kitűnő példája a – miután bizonyítottam, használhatok jelzőket – hazug és szofista propagandának. Sőt, úgy gondolom, soha nem találkoztam még ilyen tiszta alkotással, ahol a szerző mintha direkt törekedne arra, hogy minden érvek, minden tényt és bizonyítékot üres jelzőkkel és érzelmi töltetű, hangzatos szavakkal helyettesítsen. Félelmetes, hogy sikerült ennek a szennynek bármilyen lap közelébe kerülni, és ez semminél sem bizonyítja jobban, hogy elképesztő sok dolgunk van, ha az ország értelmi állapotát segíteni akarjuk.

Ide kattintva hozzájárulhatsz az oldal fenntartásához.

Kommentek

3 thoughts on “Puzsér, a szofista

  1. Puzsér kezdettől fogva egy rossz Noam Chomsky epigon. Ha csak most ábrándult ki belőle, akkor szerintem eddig valamit félreértett.

    1. Kis túlzással írtam, amit írtam, de ettől függetlenül számos alkotásában találtam értéket, a kiadott könyveit pedig végképp szerettem.

  2. Nem gond, szegény Puzsér Csernust is beszopta, most ezt is. Az emberismerete egyszerűen gyenge, a meglátásom az, hogy Sander legalább akkor veszély erre a bolygóra, mint Hitler volt.

Comments are closed.