Murray N. Rothbard: Mit művelt a kormány a pénzünkkel? – Bevezetés

Olvasási idő: ~ 4 perc

Murray N. Rothbard:
Mit művelt a kormány a pénzünkkel?

I.
Bevezetés

Kevés közgazdaságtani téma zavarosabb és kuszább, mint a pénz témaköre. Tömegével folynak viták a bőkezű vagy a szigorú pénzpolitika felsőbbrendűsége fölött, a jegybank szerepét illetően, az aranystandard különféle változataival kapcsolatban, és a többi. A kormánynak pénzt kellene pumpálnia a gazdaságba, vagy inkább kiszivattyúzni azt? Ösztönöznie vagy korlátoznia kellene a hitelezést? Vissza kellene-e térnie az aranyalaphoz? Ha igen, milyen árfolyam mellett? Ezek, és számtalan egyéb kérdés halmozódik fel, látszólag vég nélkül.

A pénzkérdés bábeli nézetei talán abból fakadnak, hogy az ember hajlamos „realisztikus” lenni; kizárólag az éppen sürgető politikai és gazdasági problémákat tanulmányozni. Ha teljesen elmerülünk a hétköznapok gondjaiban, többé nem tűnnek fel az alapvető különbségek, és többé nem tesszük fel a legalapvetőbb kérdéseket. Így egyhamar elfeledkezünk a mindent átszövő problémákról, az alapelvek melletti sziklaszilárd elkötelezettséget pedig felváltja a céltalan sodródás. Gyakran új nézőpontra van szükségünk és el kell távolodnunk a mindennapok gondjaitól, hogy jobban megérthessük őket. Hatványozottan bonyolult gazdaságunk megértéséhez először ki kell emelnünk néhány fontos tényezőt, analizálnunk kell azokat, majd végig kell követnünk működésüket egy bonyolult világban. Ez volt a lényege a „Crusoe-i közgazdaságtannak,” a klasszikus gazdaságelmélet egy kedvelt eszközének. Az elhagyatott szigeten élő Crusoe és Péntek elemzését a kritikusok azzal vádoltak, hogy irreleváns a mai világra vonatkozóan – a valóságban segítséget nyújtott az emberi cselekvés legalapvetőbb axiómáinak feltárásában.

Minden közgazdaságtani probléma közül a pénz témája a legzavarosabb, itt a legszükségesebb új nézőpontot alkalmazni. A pénz területét hálózta be leginkább az évszázadokon átívelő állami beavatkozás. A szabadpiac mellett általában elkötelezett emberek és közgazdászok behúzzák a féket a pénz előtt. A pénz más – állítják: azt a kormánynak kell előállítania és a kormánynak kell szabályoznia. Sosem tekintenek a pénz állami irányítására úgy, mint a szabadpiacba való beavatkozásra; számukra elképzelhetetlen a pénz szabadpiaca. A kormánynak kell érméket vernie, papírt előállítania, meghatároznia a törvényes fizetőeszközt, központi bankokat létrehoznia, pénzt pumpálnia ki és be, „stabilizálnia az árszintet,” satöbbi.

Történelmileg a pénz volt az egyik legelső dolog, ami az állam irányítása alá került, és a tizenhetedik és tizennyolcadik század szabadpiaci „forradalma” igen kevés változást hozott a monetáris szférába. Ideje tehát, hogy figyelmet szenteljünk gazdaságunk lételemének – a pénznek.

Mindenekelőtt tegyük fel a kérdést: Lehetséges-e a szabadság alapelve alá szervezni a pénzt? Lehetséges-e a pénz szabadpiaca úgy, mint bármilyen más terméké vagy szolgáltatásé? Milyen formát öltene egy ilyen piac? És milyen hatást gyakorolnak a különféle állami szabályozások? Ha más területeken a szabadpiacot részesítjük előnyben, ha el kívánjuk törölni a személy és tulajdon ellen elkövetett állami támadást, akkor a legfontosabb feladatunk felfedezni a pénz szabadpiacának ösvényeit és lehetőségeit.

 

II. Pénz egy Szabad Társadalomban >>